Dobozos Gourmand

Az, hogy prémium minőségű termékekhez prémium árcédula jár, azt a Dobozos Gourmand is elfogadja. Azt viszont nem érti, hogy miért kell neki többet fizetnie - mármint sokkal - csak azért, mert magyar.

Tegnap gourmandunk beugrott a budaörsi Tescoba pár dologért és ha már ott volt, vett a kedvenc Dorset Cereals műzlijéből is egy dobozzal 1.299 forintért (540g), ami meggyőződése szerint The Best Muesli Ever, akkor is, ha grammja 2,4Ft-ba kerül. Lusta érdeklődésből gourmandunk felmászott a brit gyártó honlapjára, ahol az online shopban 3,69 angol fontért találta meg a műzlijét (szállítási díjjal együtt), illetve annak 690g-os kiszerelését, mert a Tescoban vásárolt kisebb kiszerelés ott nincs, talán már nem is gyártják. A Raiffeisen napi árfolyama alapján lakossági ügyfelek részére a devizaeladás jelenleg 293,35 HUF/GDP szinten jár, tehát az angol ár forintban 1.080Ft, azaz 1g műzli 1,57Ft, tehát nálunk 53%-al drágább a cucc. És ne gondold, hogy a kiskerárat fizette érte az importőr, vám meg nincs, lévén EU. Egy részét ráfoghatnánk az ÁFÁ-ra, de az Egyesült Királyságban hiába áfamentes a legtöbb élelmiszer, a műzli pont nem az (17.5% összehasonlítva a mi 20%-os áfánkkal), tehát ez csak néhány forint különbséget indokol.

Amikor már ételeket is megéri külföldről rendelni, valami gáz van a magyar kiskereskedelemmel.

Legalábbis köretként. Nemrég még szilárd meggyőződésem volt, hogy a toplista így fest:

1. A krumplit megfőzzük, elnegyedeljük, majd olivaolajon kicsit előpirítjuk és friss rozmaringgal összeforgatva néhány percig tovább pirítjuk.
2. A krumplit megfőzzük, kockára vágjuk, majd vajon kicsit előpirítjuk és friss petrezselyemzölddel összeforgatva nagyon röviden tovább pirítjuk.
3. A krumplit apróra vágjuk, megfőzzük, összetörjük, majd vajjal és szerecsendióval kikeverjük.

Újabban toplista második helyére érkezett az Ultimate Sült Krumpli (petra receptje a nosalty.hu-n). A recept ennél egyszerűbb és gyorsabb már nem lehetne, a késztermék pedig a maga kívül ropogós - belül krémes mivoltában egyszerűen isteni. Részemről só helyett fetasajtot morzsoltam rá.

A mai post nem jöhetett volna létre a kerület nyuggereinek segítsége nélkül, akik reggel 4:20-kor már aktívan szocializáltak az utcán a kajaosztásra várva, ami viszont csak reggel 7-től aktuális. Főnököm és saját nevemben (előbbi nyilván örül, hogy 6:40-kor már kávéval a kezemben bent ülök a cégnél) szeretném küldeni az alábbi számot nekik:

 

Komolyan, vidéki gyerek vagyok, főút mellett nőttem fel és mint az vidéken megszokott, reggel 6:30-kor kötelezően elkezdtek flexelni a szomszédságban, de könyörgöm, 4 óra nyomorult 20 perckor még aludni kellene!

Véletlenül botlottam bele úgy három hete Budapest egyik új olasz delikáteszébe a VI. kerület Király  utcán sétálgatva a Nagymező utca és az Erzsébet körút között, ma már célirányosan mentem arra.

Maga a bolt két főbb részből áll, egy delikáteszből és egy emeleti részből, ami azt hiszem kávézó/szendvicsező - még nem jártam fent. A kivitelezés kimondottan ízléses és hangulatos, nem nehéz Olaszországba képzelni magam.

A kínálat nem túlságosan bő, de a bolt alapterületének megfelel és valóban az olasz termékekre fókuszál.

Rögtön a bejáratnál van a sajt- és húspult, amiben a klasszikus olasz hústermékek, mint a mortadella, szalámik, pancetta, pármai és észak-olasz sonkák vannak (összesen úgy kéttucat fajta), illetve úgy 20-30 különféle sajt. Ugyanitt a további kötelező tételek, mint olivák és szárított paradicsom.

Egy külön kis teremben vannak a borok és más hangulatcsinálók (pl. marsala, limoncello, grappák), ezek között meglepő módon a magyar borászatok is szép számmal képviseltetik magukat. A Vylyan sales-ese biztos derékszögben elfordította a magyar zászlót, quod erat demonstrandum, magyar-olasz barátság, ilyesmi.

A boroktól távolodva (a kosárba helyezett megfelelő számú tétel után) találkoznunk a zöldség/gyümölcsfelhozatallal, ami kissé foghíjas, viszont többnyire jó minőségűnek tűnik. Citrom, narancs, lime, paradicsom, burgonya – inkább bemutató jelleggel, mint tényleges választékban. Viszont van fekete burgonya, amivel hosszú ideig szemeztem, ám végül a közel 2 rongy/kg körüli ár meggyőzött arról, hogy még élhetek néhány napig nélküle.

A hűtőpultban csaknem egy egész polcnyi különféle vaj sorakozik, általában nagy kiszerelésben, de egész baráti áron, továbbá ízesített gnocchi és más friss tészták (vigyázat: olasz családi csomag), Mozzarella di Buffala Campana, illetve néhány szomorúan kókadt saláta, amiket már kidobtam volt a helyükben.

Ahhoz túl sok minden más volt a polcokon, hogy felsoroljam, így a teljesség igénye nélkül: halkonzervek, Fabbri öntetek, olivaolajok, száraztészták, rizottórizs, lekvárok, üdítők, sörök, sütemények és minden más, ami Olaszországból jó.

Összességében határozottan pozitív a benyomást kelt a hely, érdemes betérni. Az árszínvonal nagyjából megfelel a Culinarisénak, talán egy egészen kicsit alatta van. Bővebben nem nézegettem az árakat, egyedül a sajtoknál jegyeztem meg, hogy volt 22.000Ft/kg-ért is, de a pecorino romano szerintem olcsóbb, mint amennyiért egyébként venni szoktam.

A mai zsákmány némi koktélparadicsom, felvágott, sajt és bor volt. Kivételesen részletezni is tudom a tételeket és az árakat, mert a Culinarissal ellentétben itt látszik a számlán, hogy mi a tétel neve - ugyanaz a számlanyomtatási rendszer működik náluk, mint a Kaisersben és a Sparokban.

Tehát a zsákmány.

Koktélparadicsom (1.200Ft/kg): Télen csak ilyet. Igaz, hogy drága, de legalább van íze és nem kell fél kiló belőle. Egy kis fürt 21dkg volt.

Tormaresco Torcicoda Primitivo Salento 2004 (3.750Ft): Ezt már másodjára vettem, nagyon rendben van. Biztos van benne animális tannin, ribizlis jegy és minerális harapósság, én beérem annyival, hogy kellemes, hosszú lecsengésű és gyümölcsös bor.

Olajbogyós ciabatta (490Ft/db): Helyben sült, a saját receptjük alapján. Közeli rokonságban áll a Culinaris hasonló ciabattájával, azonban annál olcsóbb (asszem), kicsit sűrűbb és ropogósabb, valamint ugyanannyira jó.

Soppressa Veneta szalámi (4.500Ft/kg): Enyhén fűszerezett, fokhagymás és durvára őrölt sertéshúsból készül. Finom.

Prosciutto Arrosto (4.200Ft/kg), azaz észak-olasz sült sonka, ebben az esetben rozmaringgal ízesítve. Aromás, vékony szeletekben is élvezhető.

Toma Biellese (7.200Ft/kg): Eredetvédett (D.O.C) sajt a piemonti régióból, kb. félkemény, tehéntejből készült, kicsit savanykás. Kellemes sajt, bár annyira nem fogott meg.

Sajnos a bolt belsejét feltűnés nélkül nem tudtam volna fotózni, úgyhogy maradt a beszerzett áruk fényképezése, ezek láthatóak itt lentebb.

Kedves Jövőbeli Dobozos Gourmand,

A (túl)érett gorgonzola nem alkalmas kéksajt-salátadresszing készítéshez. A végeredmény keserű-hányásízű lesz, amitől keserű leszel és hányásízű lesz a szád.

Üdv,

  Múltbéli Dobozos

Háddemintaztacímbenisírtam, a mai ebéd egy majoránnás, rántott csirkemell volt petrezselymes burgonyával, ami összességében 630 forinttal csökkentette a pénzügyi tengerem mélységét (igen, ilyen napom van). Amúgy nem volt vele különösebb gond, bár régi vágyam, hogy egyszer olyan petrezselymes krumplit kapjak egy kajafutártól, ami a legalább nyomokban emlékeztet a petrezselymes krumplira. Ez sima főtt krumpli volt utólag bemixelve némi szárított petrezselyemmel, ami azért mégsem olyan, mintha a vajon gyorsan megfuttatott ződbe kevernénk a főtt krumplit. A csirkemell egyébként megfelelően omlós volt, úgyhogy kap egy 6/7-et.

Kedves olvasónk, Vera tanácsára ezen a héten az Egészségkonyhát teszteljük. Egyébként a mai napig megdöbbent, hogy vannak kedves olvasóink. Biztos vannak nem kedvesek is, meg kedvetlenek, én akármilyen olvasón őszintén meg vagyok döbbenve :)

Szóval. A rendelést péntek este jó későn adtam le, amibe valamelyest az is szerepet játszott, hogy a regisztrációm kicsit elnyúlt: a tájékoztató oldalon vagy 6x próbáltam rákattintani a jobb oldalt látható űrlapra, mire rájöttem, hogy az csak egy minta kép, ami ráadásul nem is úgy néz ki, mint az igazi regisztrációs oldal. Némi paranoiával  feltételezhetném, hogy minden egyes kattintásnál megszólal egy csengő a konyhában, a szakácsok meg dőlnek a röhögéstől, mindenesetre én is jól szórakoztam, köszönöm.

A rögös kezdetek után hétfőn mégis megérkezett a kaja, valamikor a reggeli órákban egy szatyorban, 3 heti megrendelőlappal előre (éljen az optimizmus!). Az dobozokon standard fémfóliás fedő van, ami erőlködés nélkül leválasztható a dobozról. Ezért roppant hálás vagyok, minden futárcégnek jön ez így össze.

Az első étel egy majorannás burgonyaleves 225Ft-ért. Kellemes, sűrű leves, házias leves, a krumpli nincs szétfőzve és a galuska is pont jó. Kezdetnek nagyon jó, rögtön osztok egy 7/7-et.

Zöldséges rizses húst (785Ft) rendeltem másodiknak. Nem kell rögtön a szívünkhöz kapni az ár láttán, ez ugyanis a fáma szerint minősített bioalapanyagokból készült, biorizzsel, bioborsóval, biohússal, bioszakács biokeze által. És meglehetősen finom is, az ízvilágot továbbra is "háziasként" jellemezném. Különösebben nagy relevációt nem vártam a dologtól, nem is kaptam (rizses hústól?), de rendben volt az egész. Ha a mai kajámhoz a sertéseket nem valami rossz ipartelepen tartották és egy tonna antibiotikummal nyomták teli reggelire, akkor megérte. 6/7 pont.

Mindkét étel esetében kiadós adagokat kaptam, ezzel eddig nincs gond, várjuk a folytatást.

Most pedig egy szervizüzenet a jövő számára:

Az egy hete hűtőben tartott gazpacho emberi fogyasztásra már alkalmatlan, bármilyen ezzel ellenkező információt kapsz az érzékszerveidtől. Pusztán egy kis tányér elfogyasztása után éjszaka rémálmaid lesznek, délelőtt pedig 595Ft + inflációt fogsz fizetni egy együttérző tekintetű patikusnak a Rennie Antacidumért. Egész nap úgy fogod magad érezni, mint a mosott szar. Köszönöm a megtisztelő figyelmet, üdvözlettel: A Múltbéli Dobozos.

Az index.hu tegnapi cikkében elemzi a vaj vs. margarin egészségesebb voltát. A szavazás állását elnézve a vélemények megosztottak, szóval úgy látszik csak nálam dől el a vita ott, hogy a vaj finom, a margarin pedig nem az. Arról már nem is beszélek, hogy a vaj nagyjából természetes termék, de próbálj meg margarint köpülni. És hogy melyik az egészségtelenebb? Kit érdekel? Nyilván mindkettő zsír, ennek megfelelően kell belőle fogyasztani.

Rettenetes kolléga szabin (és házikoszton) van, aminek nagyon örülök, mert végre kipihenheti magát, meg imádom is csinálni az ő munkáját meg az enyémet együtt. Persze az ürömbe mindig vegyül egy kis öröm is, mert fogorvoshoz is megy, legalább nem csak nekem szar az év vége :P A fentieknek megfelelően hangoltam a postok frekvenciáját valahová a "haggyá má' békén, majd jövő héten postolok" sávjába, így most egy heti összefoglaló jön.

Szerdától péntekig a Tőzsde Ételfutár szolgáltatta a gasztronómiai örömöket, összesen 1710Ft értékben.

Elsőként jött egy minestrone + kapros húsgombóc főtt burgonyával combo, 530Ft-ért. A minestronét rendelni olyan, mint rizottót: tuti, hogy semmi köze ahhoz, amit az olaszok  értenek rajta. Sőt, a magyarokon kívül mindenki mást szokott ezeken érteni, de nem a TÉ (csak lazán letézem őket, vili? Elcseszett egy nevük van, na!). A minestrone meglepően kraftosra és ízletesre sikerült, ízléses mennyiségű paradicsomlével, korrekt fűszerezéssel. Nem vagyok benne biztos, hogy Chiara barátnőm is rak bele kelkáposztát, bár ha a férje mammája úgy nyomta, akkor neki is kell belerakni. Az olasz pasik totál mammajunkie-k. Mindazonáltal mindegyik olyan magyar "olasz" étteremnek egyenként jó édes mammája, aki zöldséges rizottó címszó alatt száraz rizst hoz ki instant fagyasztott zöldségekkel (szevasz Don Pepe!), lehetőleg pofaleszakasztós összegért. Ja igen, a húsgombóc. Az jó volt. A krumpli is. Mit is lehetne mondani erről még? Összességében 7/7 punto.

Allora, fűszeres laskagomba tejfölös, mustáros mártással, szalvétagombóc (590Ft). Annyira szórakoztató volt a neve a köretnek, hogy egyenesen kötelező volt ezt rendelnem, de amúgy meg kár volt, mert a kaja csak az ehető határát súrolta. Nem hiszem, hogy ez chefek hibája lett volna, inkább a receptúra kidolgozójának. Mert felmerül a kérdés, minek keverjünk össze laskagombát tejfölös mustáros mártással? Na ugye. Hülye ötlet. A málnakrémlevesbe is rakhatunk negyedkiló pulykacombot kevés bazsalikommal megbolondítva. Baromi designosan fog kinézni, de ettől még nem lesz finom. 4/7 pont, dobjuk ki a reformkonyha-szakácskönyveket. Egyébként a szalvétagombóc sem volt finomabb annál, mint amit vizes szalvétából gyártanék, gondolom hence the name.

Mai ebédnek thai zöldséges csirkés tésztát ettem 590Ft-ért. Ettől kimondottan féltem, mert hacsak a TÉ nem outsource-olta a konyhát Thaiföldre, akkor sanszos, hogy ezt magyar konyhások főzték. Viszont jól! Komolyan, meghatódtam. Kicsit európaibb, visszafogottabb volt a fűszerezése, mint amit egy authentikusabb thai kajáldában kapnánk, de összességében ott figyelt benne minden, aminek figyelnie kell. Még most is a könnyeimmel küzdök. TÉ for prezident! 7/7 pont.

Éppen nem rendelünk a FoodExpresstől, így nem volt első kézből információnk, de... ez teljesen kész. Áldott Update harcsafilé.

Vagy akár nem is biohús, csak normális hús, az kellene. Szerencsétlenségemre pont egy olyan budapesti piac mellett lakom, ahol nagyon kicsi a választék, a minőség pedig borzalmas. Szárnyasfronton teljesen kész a hely, a csirkemellek szépen barnulnak a pultban, a pulykáról süt, hogy legalább 2 hete elhagyta már e nyomorult földi világot, a kacsacomb még úgy ahogy, liba meg nincs, mert drága és ezért nem is hoznak (ezért is ettem legutóbb Márton-napi... kacsát, b+). A sertéshús színtelen, egészségtelen megjelenésű, marha meg csak ünnepnapon van, ha mégsem, abban sincs köszönet. A higiéniáról annyit, hogy nemrég láttam, ahogy tolták egy kocsihoz lyukacsos ládákban az esőben a csirkedarabokat, a ládák nem voltak bélelve, de az egészséges belvárosi eső legalább lemosta rendesen. Ha ehhez elolvasok egy mérsékelten véresszájú cikket a nagyüzemi állattartásról, a hormonokkal és antibiotikumokkal megtömött állatokról, akkor végképp elkeseredek.

Tehát a kérdés: hol lehet Budapesten olyan (főleg szárnyas-)húst kapni, ami jó minőségű, lehetőség szerint ellenőrzött biogazdálkodásból származik? És esetleg az ára is alacsonyabb, mint a kobei marháé?

Vésztartalék készleteinkből tegnap felbontottunk egy doboz CBA sajátmárkás töltött káposztát és a Globus azonos termékét. Hogyaztakurva, nem kellett volna. A Globus cucca még úgy ehető volt, de a CBA-s, az aztakurva. Nem értem, hogy az események milyen láncolata vezethetett el egy ilyen töltött káposztáig, ami ennyire ehetetlenül szar. Milyen savanyú káposzta lehet az, ami nem savanyú, ellenben kozmás szétesett izé? Komolyan nem vagyok egy finnyás alkat, szükség szerint eléldegélek fokhagymás felvágotton és ipari pörcön, de ezt kóstolás után rögtön nyomtam a szemétbe. Pontozhatatlan, 0/7. Emberiség elleni bűntett.

A tegnapi förtelem után gurítottak egy hihetetlenül eltalált feketeszeder levest: finom krémesen tejszínes, tele finomabbnál finomabb szedrekkel, jó sokkal. Ettől egyszerűen oda voltam meg vissza. 305 forintos ára ne tévesszen meg senkit, ez egy dobozos műremek. Az InterFood úgy látszik a szélsőségeket szereti. Teljesen összezavarnak :) 7/7 természetesen.





Lányos zavaromat tetézve a csirkemáj szintén finom. Nem kemény, nem sózták be főzés előtt, nem főzték túl. A hagymából tisztességes szaftot varázsoltak, a gomba is remek. Megettem két apró, finom csirkemájat, keresem a többit... de nincs. Csak gomba. A krumpliból kapunk bőségesen, de még pár májat dobhattak volna mellé, így nincs meg az egyensúly. Finom, de kevés. 5/7 pont, de csakis a mennyiség miatt, ízre ott van a szeren. Mivel levest is rendeltem, ezért jóllaktam, de így önmagában nem lett volna elég. 470 forintot kóstált.

Marco Polo bizonyára szintén nyersen ette a pulykát, bár akkor nem élt volna hetven évig, szóval nem hiszem. Tessék csak megnézni a mellékelt fotót, semmi photoshop, semmi manipuláció, ez így a pulykamell, amit nekem ebédre szántak 615 forintért. Természetesen fotózás után a kukában landolt, ez már simán szalmonellaveszélyes biohazard matéria. Kérdem én: ha ennél sokkal, de sokkal bonyolultabb kajákat is remekül el tudnak készíteni az InterFoodnál, akkor hogyan, istenem, hogy a f*szba nem képesek egy szelet pulykát átsütni?


Egyébként a nyers hús tetején egy szelet gépsonka, azon pedig három darab szétfőzött, keserű brokkoli pihent, melyet (egyébként jókora mennyiségű) sajttal borítottak be. A körettel nem volt semmi baj, úgyhogy kukoricás rizst fogyasztottam 615 forintért. A köret miatt adnék 2 pontot, de a tegnapi húzásuk után ez 1/7. Ne rendeljetek grillezett (hahaha!) és sült (hohohó!) húsokat tőlük, mert ez nem megy nekik. Nagyon nem.

Lassan tuti, hogy valaki a Tőzsde Ételfutár fizetett ügynökének néz, de a mai kaja is teljesen jó volt.

Rántott sertésszelet uborkával, gombával, baconnel töltve, jázminrizzsel (590Ft): Kimondottan nagy adag és ízre is oké. A rizsre túl sok olaj került, így csak 6/7.

Desszertnek palacsinta királyt (460Ft) rendeltem, ami egy túrós, egy kakaós és egy barackos palacsintát ad ki. Az ár/érték arány itt elég gyenge, de az pozitívumként kiemelendő, hogy rendes baracklekvár figyelt a palacsintában ipari gyümölcsíz helyett. 5/7 pont - 300Ft-os áron megkapná a 7/7-et.

Először is: a csirkemell nem tekercs volt, ez még nem is lett volna baj. Az már inkább, hogy nem volt jó szaga már melegítés előtt sem, utána meg főleg nem. A belseje még rózsaszín volt, dobtam a kukába. De most komolyan, olyan rohadt bonyolult megsütni egy csirkemellet? Nem marháról beszélünk, nem bélszínről, hanem egy nyavajás csirkemellről! Most még a fűszerezésre sem vették a fáradtságot (biztos sejtették, hogy nyersen úgysem eszi meg senki)... A sajt jó volt rajta, a paradicsom annyira nem, de ehető (legalább az). A bébirépa nem párolva, hanem (szét)főzve érkezett, kösz. 2/7, de csak a sajt miatt nem adok neki egy pontot. Egész pontosan 645 forintot dobtam ki rá.

Hétfőn úgy látszik nem szabad az InterFoodtól rendelni.

Tejszínes málnakrémleves (305Ft): Kellemes. Kicsit több tejszín kellett volna bele, így 5/7 pont.

Tőkehal kapros, gombás rákraguval, vajas brokkoli, karottás jázminrizs (835Ft). A halat a kajaszállítók mindig elrontják, ez meg az ellenpéldának kiváló, egyszerűen nem volt vele semmi hiba: a hal omlós, a ragu pont jó és még a brokkoli frissen pároltnak tűnt. Nem olcsó, de megérdemli a 7/7 pontot.

A párizsi bunda tocsog az olajban sajnos, nem nagyon volt leitatva/lecsöpögtetve. A húst nagyon elsózták, de egyébként állagra és minőségre rendben volt. A petrezselymes krumpli remek, és mintha nem szárított zöldet használtak volna, hanem rendeset, ami szintén jó pont, de az elsózás miatt ez csak 4/7.






A derelye dobozának kinyitása után az első szembeötlő dolog, hogy a tejfölös öntet mintha bele lenne száradva az aljába... Szerencsére az ízén nem érezni semmi furát, teljesen rendben van, akárcsak a derelye. Apropó, derelye: azt hiszem kb. az InterFood az első szállító, aki rendes lekvárt használ, és nem azt a szar ipari "szilva-ízt" (vagy hogy hívják, tudjátok, az a hitlerszalonna állagú cukros vacak). Nyugodt szívvel adok erre egy 6/7-et. A két fogás összesen 560 forintot kóstált.

A zöldborsófőzeléket mintha anyám csinálta volna, (azaz finom) és a borsó is rendben van. A virsli az virsli, meg van sütve. Egyszerű, finom és laktató fogás ez, nem is tépem a számat tovább: 6/7 simán.








A diós palacsinta ki sem látszik a csokiöntetből, hurrá. Sajnos a diós töltelék kicsit vajasabbra sikerült a kelleténél és még egy kis cukrot is elbírt volna, viszont tele van aranymazsolával (gy.k. ez nem a sötét, hanem a világos), amin érzem, hogy be volt áztatva előtte (nagyon helyesen tették ezt az InterFoodnál), hogy ne legyen kemény és száraz. Apróság, de igenis számít. Végítélet: 5/7, de ha figyelembe vesszük, hogy a két fogás 550 Ft-ba került összesen, akkor 6 fölé.

Fotó ma sincs, mert teljesen elmosódottak lettek, így marad a leírás.

A sonkába göngyölt csirkemell nyárson, citromos, zsályás pácban cikóriás jégsalátával, joghurtos öntettel 840Ft-ba került - és megérte. A hús kimondottan ízletes volt, csak a szokásos mirelit répáért és brokkoliért tudnék panaszt emelni. A salátaöntet szintén jól sikerült, a paradicsom sem volt annyira szottyadt, mint a múltkor. Meglepetésként a salátában nem találtam cikóriát, viszont előrekerült a múltkor elveszett radicchio, tehát jövő héten a radicchio helyett biztos cikóriát kapok. Az egyébként meggyőző ár és nagy adag miatt ez most megkapja a 7/7 pontot.

Desszertnek ananászos palacsintát (435Ft) kaptam, 3 darabot. Semmi gond nem volt vele, de ennyi pénz három palacsintáért és némi konzervananászért kicsit sok, marad 5/7.

Az őszibarack leves nem a legjobb, de nem is rosszabb a megszokott kajakiszállítós átlagnál (cukros lötyi mindenütt). Barack viszont volt benne jócskán és teljesen rendben is volt, nem volt szöttyedt. Sokat nem tudok róla regélni, 5/7-et megérdemel. 280 Ft volt.







A rántott kacsamáj is hasonló színvonalat hozott: nem volt vele semmi gond, de igazán kiemelkedőt sem tudott nyújtani. A máj egy egész picit keményebb volt, mint kellett volna, a krumplipüré elég jellegtelen, de a menzásnál egy fokkal azért jobb. Nem volt ezzel semmi baj, no. Ez is 5/7, 645 Ft-ba került. Mindkét étel laktató volt, máskor is rendelném ezt a kombót.

Szolidáris vagyok a vasutasokkal, meg lusta is, így fotó ma nincs. Ellenben kaja van, elsőként egy zöldségleves, ami semmilyen nyomot nem hagyott bennem, egyrészt mert semmilyen volt, másrészt meg végigpofáztam az egész leveses részt az ebédből, így annyi maradt meg, hogy volt benne vegeta meg fagyasztott zöldség és nagyjából ennyi. 4/7.

A paradicsomos húsgombócok főtt burgonyával viszont igazán jól sikerült, a paradicsomszószt a legtöbb szállító elrontja, ez azonban teljesen rendben volt. A főtt krumpli is épp a megfelelőre volt főzve, jó minőségű krumpliból. A húsgombóc természetesen elsősorban rizsből állt, de ez nem sokat vont le az összképből. 7/7 pont.

A menü 530Ft-ba került, ennyiért már levegőt se lehet venni, szóval ma jó hasznot realizáltam a tőzsdén (bocs, ez szerintem is szar poén).

A levesben mócsingos húst keresve sem találtam, kellően krémes és finom volt. Zöldségeket is kaptam bele jócskán, a tárkony mennyisége rendben volt. Egyetlen zavaró dolog a hús íze: alapból sem egy csúcs minőségű pulyka lehetett, ráadásul mintha teljesen külön főzték volna a levestől (ami hülyén hangzik, de nem nagyon éreztem rajta az egyébként zamatos leves ízeit). Hatalmas mennyiséget kapunk, és annyira nem volt rossz, 4.5 pontot megérdemel. 375 Ft-ba került.



Végre kipróbálhattam egy desszertjüket is. Két, igen tekintélyes méretű palacsintát kaptam mogyorókrémmel (pontosabban Nutellával) töltve, csokiöntettel. A palacsinta nem az a hajszálvékony izé, amit például a legtöbb strandon lehet kapni, ellenben kicsit keménynek találtam (pedig nem volt száraz egyáltalán). Talán a nutella dermedt meg benne ilyen mértékben, nemtom. Más gond nem volt vele, finom volt. 6/7 pont, 340 Ft-ot költöttem rá és nem bántam meg.

A joghurtos körteleves (305Ft) igen jól sikerült darab, 7/7 pont. Ha rádobtunk volna egy kis tejszínhabot és beleszúrtunk volna egy mentalevelet, bármelyik magyar étteremben elment volna dupla áron. Az egyetlen dolog, amit fel tudnék hozni ellene, az a bonthatatlan csomagolás.

Nagy várakozással indultam a második fogásnak, ami grillfűszeres borjúérmék radicchiós vegyessalátával, ezersziget öntettel néven fut és kajaszállítós viszonylatban meglehetősen borsos árú (935Ft). Nézzük.

Először is, fizetem a jövő heti kajáját annak a szerencsés olvasónak, aki a bal oldali fotón bekarikázza a radicchiót. Igen, nagyon helyes, a fotón nem látható. Ennek az az oka, hogy nem is volt a salátában radicchio. Semennyi, ohne, zilch, none. Nehéz eltéveszteni, mert a radicchió jellegzetesen lila és kesernyés ízű, nem mellesleg elég drága, így meglepődtem volna, ha komolyabb mennyiségben szerepel, dehátazértbazz, nem ebben állapodtunk meg osztegyébkéntis.

A hús szintén nagy csalódás, hiába volt kellemesen fűszerezett és tisztességes adag, ha egyszer szinte lehetetlen volt megrágni. A brokkoli és répa mirelit kiolvasztott vacak, még jó, hogy most van az őszi brokkoliszezon és viszonylag friss, önmagában is ehető répa is van a piacon. Ezek után kimondottan pozitív meglepetés volt a jégsaláta (friss és ropogós) és a kukorica (nem konzerv, nem is értem), de aztán újra, az uborka enyhén szottyadt,  paradicsomfronton meg hozták a magyar átlagot, katasztrofálisan szar két napja feldarabolt vizes rossz minőségű komposztanyagot kár salátára rakni. Értem én, hogy a koktélparadicsom drága, de ha már úgyis kimaradt a radicchio, akár kerülhetett is volna bele két szem. Összesítve, 3/7.

Ez már nem számít bele a pontba, így külön: az öntet biztos jó annak, aki szereti, részemről a zöldségeket az ízük miatt eszem és inkább nem nyomom el azokat majonézzel meg kecsappal, de ez mindenkinek szíve joga. Ettől függetlenül jónak tűnt az öntet, csak nem tettem rá a salátára.

Ezt az ételt volt szerencsém kipróbálni két másik szállítónál is: Anyucikánál és a FoodExpressznél. Egyértelműen az utóbbi bizonyult a leggyengébbnek. Az InterFood verziója finom: a csirkemell oké, a paradicsom friss és szép, sajtot kapunk rá jócskán. A rizs is rendben volt. Egyedül a fűszerezés teljes hiányát tudnám felróni, egy kevés bazsalikommal (esetleg egy pici oregánóval) le tudta volna taszítani a trónról az Anyucika féle tepsis csirkemellet, így csak megingott a trón. Viszont az InterFoodnál kapjuk a legnagyobb adagot. 595 Ft-ba került.

Értékelés: 5/7

A kulináris beszerzőtúráról térjünk vissza kicsit az eredeti profilhoz, a food critic szerepébe. Lacibácsi Teletála totál kikészített, úgyhogy ezen a héten új szállítót tesztelek, a Tőzsde Ételfutárt. A netes rendelésük kicsit olyan érzés volt, mintha valaki ütemesen verte volna a fejem hátulról egy száraz kenyérdarabbal - roppant frusztráló, ámbár nem halálos. A futár végüli úgy 8:30-kor érkezett és időpontot kért a további szállításokhoz, ezt szeretjük.

Mai első ételünk egy savanyú tojásleves volt (235Ft). Tulajdonképp nem tudom, mit is lehetne mondani erről, ez amolyan katasztrófa-a-hűtőben leves, szóval sokat nem lehet tőle várni, azt viszont hozta, pont a megfelelő mennyiségű köménnyel. 5/7 pont, mert ennek a levesnek a költsége literenként max. 40Ft körül mozog és szerettem volna benne látni egész köménymagot, nem csak az őrleményt érezni. A csomagolás itt is fém(es)fólia volt, viszont egy kicsi csavarral: míg általában szeretem a fémfóliás csomagolást, mert könnyű kibontani és az Alzheimer-kór meg egyenesen csodálatos, itt mégsem volt könnyű kibontani ragaszkodó fólia miatt.

Másodiknak egy igazi posh puccos kaja: csirkemell roston Calvadosszal ízesített párolt almával, pirított mandulás jázminrizssel (605Ft). Nos, fogalmam sincs, volt-e calvados az almán, de mindenképp erős felütés, teljesen rendben volt. A csirkemell omlós, az almás öntet ízletes, a jázmin rizsben pedig... jázmin rizs. Lenyűgözni nem tudott, de kellemes élmény, 6/7 pont, fingers crossed. Az adag egyébként érezhetően nagyobb volt, mint bármelyik eddig tesztelt ételszállítónál, ld. fotó.

JoeP szórakoztató barcelonai beszámolóját olvasva találkoztam ezzel a megjegyzéssel:

Apropó, croissant. Töredelmesen bevallom, egész eddig nem tudtam, mi az, hogy croissant. Mert az, ami otthon van, az csak formára hasonlít. A szállodában olyan finomat adnak reggelire, hogy leírhatatlan: habkönnyu (sic), puha, de egyben ropogós is - vétek lenne bármivel is ízesíteni.

Szóval JoeP találkozott a valódi croissant-val, ami tényleg nagy élmény. Fogalmam sincs, nálunk milyen technológiával készítik, de néha abban is kételkedem, hogy leveles tésztából, az meg tuti, hogy nem vajjal. Az eredmény általában sűrű, rágós kenyérszerűség, ennek kínjait szokták enyhíteni embedded virslivel, mustárral, esetleg külsőleg sajttal. A sós tésztájú, édes töltelékű verziókhoz (kettévágva figyel benne a csíkra vágott ipari barackíz, na nem lekvár) ember nem fűzhet értelmes kommentárt.

Budapesten eddig egyetlen helyen találkoztam igazi croissant-val, konkrétan a Nagymező utcai Semiramis kávézóban. Remélem, hogy nem rontom a bizniszüket, ha elárulom, hogy a Hold utcai piacról szerzik be az árut, úgy nyár elején én is ott vettem az egyik pékségben (a nevükre sajnos nem emlékszem). Felmelegítve a reggeli espressó mellé, az valami nagyon állat.

Még valami:

A tízórai borecetes chips. Azért mindent én sem. Ennél valószínűleg még a keddi szárított garnéla is jobb lehetett.

Lehet, hogy az vacak volt, de a Kettle Chips Sea Salt & Balsamic Vinegar viszont nagyon finom. Tartósítószer és ízfokozó nélkül, szakszervezetellenesen. Úgy 600Ft/csomag, Culinaris.

Na jó, nem teljesen breaking a news, de csak most jutott eszembe. A Nordsee nevű, halételekre specializálódott német gyorsétterem-lánc várhatóan hamarosan üdvözletét teszi Magyarországon (gondolom Budapesten), aminek mindenki nagyon kell örüljön, mert végre lesz friss tengeri ételeket kínáló gyorsétterem nálunk is. Az árak nyilván csillagászati magasságokban lesznek a magyar viszonyokhoz képest, de ha képes vagy ott hagyni 1000+ magyar forintot egy szendvicsért a Subwayben, akkor egy normális lazacos szenyára se sajnáld a pénzt. A Nordsee holnapja sokkolóan www.nordsee.com, a legközelebbi éttermük Bécsben van és érdemes kipróbálni a mariahilferstrasszézés közben.

További hír, hogy jön a Häagen-Dazs amerikai kitaláltnevű prémium jégkrémmárka is. Biztos lesz, aki örülni fog, a magam részéről nem találtam olyan nagyon prémiumnak a jégkrémeiket az árazáson túl. Jönne inkább a Ben & Jerry's, Antwerpenben pölö láttam saját boltjukat. Hágendázsügyileg egyébként most kicsit zavaros a helyzet, mert most vagy a forrásom dolgozott elavult adatokkal, vagy itt valami másról van szó, de az új Arena Plaza Mall-ban is van hágendázsbót. Szóval, let's go to the mall!

Jönni fog a Starbucks is, szóval végre megnyílik az ultimate MacBook Pro-s chillout hely, a California Coffee Company szerintem be is zárhat vagy beköltözhetnek az Asus laptopos csóringer geekek. Nyitás után a fél magyar blogoszféra úgy fogja kezdeni a postokat, hogy "Tegnap a Starbucksban a Café Estima Blend® Fair Trade Certified™-omat
szürcsölgetve az jutott eszembe, hogy a webkettes szemantikában rejlő szinergiák apple apple jobs leopard ipod kihasználásával létrehozható kreatív közösségi rendszerek..." hűbazz alig várom.

Bővebben információk az fn.hu-n.

Az InterFoodnak megint sikerült javítani a hét elején megtépázott renomén: a sajttal, sonkával töltött rántott pulykamell teljesen oké volt (nem volt sem kiszárítva, sem 2 mm vékonyra préselve, mint az eddigi húsaik, azoknál miért nem lehet így?). Sajt volt benne jócskán, sonka az a tegnapihoz hasonló, de tűrhető. A petrezselymes krumpli is rendben volt, semmi extra. Értékelés: 5/7




A grízes tészta is jó volt, ezt nem főzték most szét. A gyümölcsöntet pedig tele volt gyümölcsökkel, kellően édes volt, de nem estek túlzásba, újabb jó pont. Ez is 5/7. Mivel a két ételt összesen 565 Ft-ért kaptam, ezért összességében adok neki egy 6/7-et az ár/érték arányra való tekintettel.

Megvettek jövő hétre, így kipróbálhatom például a desszertjeiket is.

Tegnapi imáim meghallgattattak: A zellerkrémleves egyszerűen remek, a kenyérkockák külön csomagova érkeznek, amiért szintén piros pont jár. Ennek mondjuk szerintem egyértelműnek kellene lennie, de volt már rá példa más szállítónál, hogy a kajával összeszottyasztva kaptam... broággghh! A kenyérkockának pont az a lényege, hogz ropogósságával egyensúlyozza a szaftos étel vagy leves krémes textúráját. Vagy mi. A lényeg: a leves kitűnő volt, 6/7. Máskor is rendelném, 345 Ft-ba került, megérte.


A sonkás juhtúrós rakott burgonya már nem volt ilyen jó, csak erős közepes: bár a krumpli csodás volt, túl sokat kaptam belőle a gyér mennyiségű főtt tojás és sonka mellé (utóbbi igen gyenge minőségű volt). Juhtúrót csak nagyon alapos kutatás után tudtam benne felfedezni, nevetségesen keveset tettek az ételbe. Ezt én nem nevezném juhtúrósnak. Ez így ebben a formában csak egy 4-es a maximális 7 pontból, de talán inkább 3.5, mivel 585 Ft volt. Annyit nem adnék érte megint.

A mai ebédem után eldöntöm, hogy jövő héten is tőlük rendeljek-e.

Emlékeim szerint (javítsatok ki, ha tévedek) ennek az ételnek valahogy így kellene elkészülnie: hússzeleteket besózzuk, zsemlemorzsában megforgatjuk, kevés olajban elősütjük. Ezután a szalonnát zsírjára piritjuk, a zsíron a hagymát kicsit megfonnyasztjuk, majd pirospaprika, natúr lecsó, gomba és tejföl megy bele. Kifőzzük a csuszatésztát, összekeverjük a cuccal, jénaiba (vagy valami tűzálló tálba) be, húst rá, arra tejfölt, majd sütőben szépen összepirítjuk. Nem egy diétás kaja, de jól hangzik, nemde?

Namost amit én kaptam: két szelet natúran kisütött cipőtalp (akárcsak tegnap, ez a hús dolog úgy látszik nem megy nekik), rádobva valami iszonyatosan szétfőzött tésztára, amit átjárt a nem túl finom szalonna zsírja. Ja, volt benne pár darab gomba is, meg pirospaprika és tejföl nyomokban. Összesütve tuti nem volt, a hús a többi összetevővel csak akkor érintkezett, amikor beledobták a dobozba.

Hozzá kell tennem, hogy két nagy húst kaptam és baromi nagy adag tésztát, de nem volt finom és a felét kidobtam. 535 Ft-ba került egyébként.

Értékelés: 3/7 megint. Ajjajj. Pedig írnék én dicshimnuszt is szívesen...

(a kép minőségéért bocs, sötét volt a konyhában és a telóm erre volt képes az adott fényviszonyok között)

Mivel még eddig egyáltalán nem hallottam az InterFoodról, ezért prekoncepcióktól mentesen vágtam bele eheti tesztelésembe. A futár leányzó kedves volt és korán kihozta a kajámat. A doboz könnyen nyitható (úgy látszik, hogy a FoodExpressen és a TotalFoodon kívül ez mindenkinek sikerül most már, repes a szívem). Na de lássuk a kaját:

A pulykamell jól volt befűszerezve, rendes, normális fűszerekkel, Vegeta-mentesen (amit még anyám kezéből is ki szoktam verni, szerintem egyszerűen nincs olyan otthon elkészített étel, amihez szükség lenne hozzáadott nátrium-benzoátra vagy nátriumglutamátra. Pl a húslevesbe szerintem elég a rendes hagyma, répa, zeller, gyökér, karalábé és só is). Sajnos a fűszerezésen kívül sok pozitívumot nem tudok elmondani: a két szelet vastagsága 2 mm, viszont kellően száraz és rágós egy cipőtalp elkészítéséhez. De én most inkább ettem volna egy finomat...

A sajtos karfiolpüré is elég semmilyen: bár állagra tökéletesen krémes és homogén, ízében a sajtot nem tudtam felfedezni, csak a totálisan szétfőzött, nem túl minőségi karfiol bántó kesernyességét.

Az étel 585 Ft-ba került, ehető volt, de nem finom. Pontszám: 3/7. Remélem a mai jobb lesz.